Tudatos fogyasztó 2. rész

A novemberben megjelent írásomban kértem olvasóinkat, hogy osszák meg velünk a témával kapcsolatos tapasztalataikat. Örömömre szolgál, hogy a kérésem nem maradt visszhang nélkül. Többen is írtak nekünk a fogyasztók átveréséről, (hogy ezzel a csúnya szóval éljek.) Egymástól függetlenül beszámoltak arról, hogyan tévesztik meg, vezetik félre az idős embereket. Egy nyírbogdányi idős asszony jelezte, hogy házaló redőnyösök 5000 forint előleget kértek „még írást is adtak róla”, de nem jelentkeztek a redőnnyel. A „pofákat” azóta sem látta, a pénze is odamaradt...

Madzig Istvánné és Tóth Lajosné, a Nyírbátori Értelmiségi Egyesület tagjai a cikkel kapcsolatban a következőket írták: „Mi is tapasztaltuk fogadóóráinkon, hogy a vásárlók nem minden esetben őrzik meg a nyugtát, elismervényt. Találkoztunk olyan esettel, szintén cipő reklamációval, hogy a nyugtán csak az összeg szerepelt, a bolt neve, vásárlás időpontja stb. hiányzott, és a vásárló kifogásait nem fogadták el, tehát még erre is figyelemmel kell lenni. Ezúton is felhívjuk nyugdíjas társaink figyelmét a nyugta megőrzésére, mert ennek hiányában érdemi intézkedés nem történik” (Az ügyintézés egyes boltokban még nyugtával sem könnyű.)

Térjünk vissza „A tudatos fogyasztóhoz” és tekintsük át az események jogszabályi hátterét és a vállalkozók, szolgáltatók által elkövetett jogsértéseket. A Polgári Törvénykönyv a jótállásról egyebek között a következőket írja: „Aki szerződés teljesítéséért jótállást vállal, vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban, vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért.”

Emlékezhetünk, a megrendelés felvételekor átvételi elismervény ellenében 40 ezer forint előleget fizetett a megrendelő. Az általános forgalmi adóról szóló (áfa-) törvény szerint a vállalkozó (adóalany) a szolgáltatásért, áruért fizetett összegről nyugtát (kérésre számlát) köteles kibocsátani. .

Az áfa-törvény szerint előlegfizetés esetén is nyugtát vagy számlát kell adni a fogyasztó részére, így a vállaláskor kifizetett 40 ezer forintról is, melyet a kft. képviselője elmulasztott. Mindezt megtetőzte azzal, hogy a végelszámoláskor sem adott a további 40 + 16 ezer forint összegről semmilyen okiratot. Nem beszélve arról, hogy fondorlatos módon még az előleg átvételéről kiállított elismervényt is visszacsalta megrendelőjétől.

Panaszosunk rendkívül hiszékenyen viselkedett: nem kért jótállási jegyet vagy írásos nyilatkozatot a garanciavállalásról. A kifizetett további 56 ezer forintról sem kért elismervényt, sőt felülve a számla, garancia jegy utólagos megküldés meséjének, az egyetlen bizonyítékot is kiadta kezéből.

Mint láthattuk, a kft. „képviselője” sorozatosan megszegte a jogszabályi előírásokban foglaltakat. Ebből tanulságként levonhatjuk, hogy tudatosan előkészített ügyletről van szó! Ki tudja hány jóhiszemű fogyasztóval szemben játszották, játsszák el nap mint nap az ilyen és hasonló szélhámosságot. Kibújva ezáltal a fogyasztóval szembeni felelősségvállalás és az adó befizetési kötelesség alól, (hisz áfa címen 16 ezer forintot is beszedtek.) Ennyire azért ne legyünk, nem lehetünk senkivel sem bizalmasak, különösen ismeretlenül bekopogtató vigécekkel szemben!

Visszatérek még a nyírbátori kolléganőim levelére, melyben a nyugta tartami követelményeire hívják fel a figyelmet. Ezért külön köszönet illeti őket. Magam is több esetben találkoztam szalagos számológépből letépett cédulával. A nyugtának tartalmaznia kell: nyugta sorszámát, kibocsátójának nevét, címét, adószámát, a fizetett összeget és a dátumot.

A csizma minőségi kifogásának intézése során példátlan magatartással állunk szemben. Ebben az esetben is láthatjuk, milyen egyszerűen ki tudnak bújni a felelősség vállalása alól, ha nem figyelünk a részletekre.

A szavatossági és jótállási igények érvényesítési szabályairól szóló rendelet előírja, hogy a vállalkozás a fogyasztó által nála bejelentett szavatossági (jótállási) igényekről jegyzőkönyvet köteles felvenni, melynek egy példányát a fogyasztónak át kell adni. A rendelet egyebek között azt is rögzíti: „Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági, vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez forduláslehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.” Ez esetben is több jogsértés történt a bolt részéről. A felvett jegyzőkönyvből nem kapott példányt a fogyasztó. Amikor a csizmát visszakapta az elutasítás okáról, jogorvoslati lehetőségeiről igazolható módon a vevő nem kapott tájékoztatást. Ráadásul a lábbelivel együtt a nyugtát nem adták vissza a vevőnek, hanem jogtalanul maguknál tartották. A vásárlónak ezt a boltban kifogásolni kellett volna, melyet elmulasztott.

Az idézett rendeletekből láthatjuk, hogy a felmerült kérdések le vannak szabályozva. Bizonyos köröknek a bizonylati fegyelem betartása nem erős oldala. (Különösön, hogy ez számukra még anyagi haszonnal is jár, mint ahogy azt a fent idézett bejelentés is mutatja.) Most is megtapasztalhattuk, hogy egyes vállalkozók figyelmen kívül hagyva a jogszabályokban foglaltakat, törekednek a felelősségvállalás (adófizetési kötelesség) alól kibúvót keresni. Ennek érdekében nem is válogatnak az eszközökben. Ezért továbbra is csak azt tudom javasolni, ne legyünk annyira szerények, hogy lemondunk jogaink érvényesítésének lehetőségéről. Amennyiben módunkban áll, ismerjük meg a jogainkat és adott esetben éljünk velük, ne legyünk szégyenlősek. Ha nem kapunk nyugtát a kötelező, vagy a „beígért” jótállásról, garanciajegyet, felelősség vállalási nyilatkozatot, azok átadását határozottan követeljük meg. Ez is hozzátartozik a tudatos fogyasztói magatartáshoz, vagy másképpen kifejezve a fogyasztói (ön)védelemhez. Úgy vélem, hogy sok esetben a fogyasztók is tehetnek azért, hogy a jogaikat érvényesíteni tudják, vagy legalábbis elérjék a hatóságoknál az ügyeikkel való foglalkozást.

Azoknak, akik részletesebben meg akarják ismerni az ide vonatkozó jogszabályokat, figyelmébe ajánlom a következő rendeleteket, melyek megtalálhatók a nemzeti jogszabálytárban a következő internet címen: http://www.njt.hu/

Iván László

151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról,

19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól,

249/2004. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról.


Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos cikkeink