A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NYUGDÍJAS SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA

A Nyíregyházi Törvényszéken Pk 60.175/1995. számú végzéssel, 15-02-0001362 sz. alatt nyilvántartott Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége alapszabályát a 2015. június 6-én kelt módosító okirat alapján egységes szerkezetbe foglalja az alábbiak szerint (a módosítások dőlt betűvel a szövegben):

  1. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Egyesület neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége

Székhelye: 4400-Nyíregyháza, Városmajor u 2.

Működési területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye

Bélyegzője: „Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége, Nyíregyháza” felirattal ellátott bélyegző

Adószáma: 18795938-1-15

Az egyesület önálló jogi személyként, az alapszabályban meghatározottak szerint tevékenykedik.

  1. fejezet

Az egyesület célja és feladatai

II. A szövetség általános célkitűzései, feladatai

1. A Megyei Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, megyei, önkormányzati választáson közvetlenül jelöltet nem állít. Ugyanakkor minden szervezettel együttműködik, amely a nyugdíjasok érdekeit a Megyei Szövetség célkitűzéseihez közel hasonlóan képviseli, azt a programjában nyilvánosan deklarálja és megvalósítja. A közösen vállalt célok végrehajtásában együttműködést valósít meg az idős korúak, a nyugdíjasok emberi, állampolgári, társadalmi és anyagi jogainak érvényre juttatása, érdekeinek egyéni és kollektív védelme, valamint képviselete, az érintettek személyes és közbizalmára építve.

2. Előmozdítja és segíti nyugdíjas egyesületek, szervezetek megalakulását, együttműködését, folyamatos szerveződéseit, különös figyelmet fordít az idősek társadalmi megbecsülésére.

3. A Magyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szövetsége, valamint a területi és települési önkormányzatok felkérésére, illetve saját kezdeményezés alapján részt kíván venni az idős korúakat, a nyugdíjasokat is érintő jogszabályok előkészítő munkájában. Közreműködik az egyes szabálytervezetek, szakmai, társadalmi vitájában. Állásfoglalását, véleményét, javaslatait az illetékeseknek megküldi, szolgálva ezzel is a jogalkotás demokratizmusának szélesítését.

-- Fontos feladatának tekinti a nyugdíjasokat érintő jogszabályok megismertetését, a rászorultak részére a jogi felvilágosítást, az ingyenes jogi segítségnyújtást, és ezek jogvédelmét aktív ügyvédek közreműködésével.

4. Figyelemmel kíséri a megye nyugdíjasainak általános egészségügyi és szociális helyzetét. Elsősorban tagszervezetei által vállal karitatív szerepet a segítségre szoruló időskorúak élethelyzetének javításában. Igyekszik adott esetben a nyilvánosság erejével is érvényt szerezni annak az elvnek, hogy az állami, önkormányzati és civil szociális támogatást érdemtelenül senki ne vegye igénybe, ugyanakkor illesse meg a támogatás mindazokat, akiknek élethelyzete azt megköveteli.

5. Vállalja a nemzeti tudat, a hagyományok ápolását, a kulturális, természeti és települési értékek megőrzését, gazdagítását. Közreműködik a megyei nyugdíjas találkozók, és igény szerint az állami és társadalmi szervek által kezdeményezett ünnepi rendezvények lebonyolításában.

6. Tevékenysége során figyelemmel van más társadalmi rétegek jogos érdekeire is. Célját és vállalt feladatait demokratikus módszerekkel valósítja meg. Ezek elérésére kész minden demokratikus szervezettel együttműködni. A Megyei Szövetség szívesen lát a mozgalomban, szervezeteiben minden demokratikus gondolkodású és magatartású nyugdíjas vagy idős korú magyar állampolgárt, függetlenül nemzetiségi, etnikai, párt-, vagy vallási hovatartozástól.

7. Lehetővé teszi, hogy közhasznú tevékenysége során tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.

8. A körülmények és anyagi lehetőségek kellő mérlegelése mellett önállóan vagy társként céljainak megvalósítása érdekében részt vesz vállalkozási tevékenységben, a saját működéséhez szükséges anyagi feltételek biztosítása és tagszervezetek anyagi támogatása végett.

  1. fejezet

AZ EGYESÜLETI TAGSÁG SZABÁLYAI

Az egyesület tagjai:

  1. Az egyesület tagja lehet minden 18. életévét betöltött természetes személy, jogi személy, illetve a megyében működő nyugdíjas egyesület, egyéb szervezet, megtartva önállóságát, tevékenysége formáit, tartalmát.

  2. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, és egyenlő kötelezettségek terhelik.


A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE


  1. A tagsági viszony önkéntesen létesíthető, a tag belépési kérelmének elfogadásáról az egyesület elnöksége dönt egyszerű szótöbbséggel.

  2. A tagsági viszony megszűnik:

    1. A tag önkéntes kilépésével

    2. A tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével

    3. A tag kizárásával

    4. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával

  3. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

  4. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A kizárási eljárás folyamán tárgyalást kell tartani, melyre a bejelentőt, képviselőjét, illetve az eljárás alá vont tagot és képviselőjét meg kell hívni. A tárgyaláson lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tag bizonyítékait előterjeszthesse. A tag kizárásáról az egyesület elnöksége a bejelentéstől számított 30 napon belül dönt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a titkár annak meghozatalától számított 15 napon belül közölnie kell az érintett taggal.


  1. A tagok a tagdíjat minden év március 31. napjáig kötelesek megfizetni. A tagdíj mértéke az egyes tagegyesületek tagdíjbevételének 10 százaléka. Amennyiben a tag nem fizeti meg határidőben tagdíját, úgy az elnökség a tagot póthatáridővel (legfeljebb 30 nap) felhívja a fizetési kötelezettsége teljesítésére. A felhívásnak tartalmaznia kell a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának következményére (tagságból történő kizárás) való figyelmeztetést is. Ha a tag ezek után a megadott határidő alatt sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, az elnökség határozattal megszünteti a tagsági jogviszonyt. A kizárt tag a határozat ellen a közgyűléshez fellebbezést nyújthat be, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.

  2. A tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a Ptk. 3:36. §alapján a bíróságtól kérheti a határozat felülvizsgálatát.


A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

  1. Az egyesületi tag jogai:

  • Részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, a közgyűlés határozatainak meghozatalában.

  • Választhat, választható az egyesület szerveibe.

  • a közgyűlésen részt vehet, szavazati jogát gyakorolhatja, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat és észrevételeket tehet.


  1. Az egyesületi tag kötelességei:

  • Az egyesület alapszabályának betartása, az egyesületi tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását, és az egyesület tevékenységét.

  • Köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek;



  1. A jogi személy tagok tagsági jogviszonyból eredő jogaikat és kötelezettségeiket a létesítő okiratukban meghatározott képviselőjük útján gyakorolják, illetve teljesítik.


  1. fejezet

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE


  1. A KÖZGYŰLÉS, AZ ELNÖKÖK FÓRUMA


1., Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége. A közgyűlést az elnök hívja össze az egyesület székhelyére. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A közgyűlést össze kell hívnia az elnöknek akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede - az ok és a cél megjelölésével - kéri.


Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az ekként összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.


A közgyűlés nyilvános.

2., A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni, úgy hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. A meghívónak tartalmazni kell: a jogi személy nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét, napirendi pontokat, megismételt közgyűlés időpontját, helyét, valamint azt, hogy a megismételt közgyűlés eredeti napirendi kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.


3., A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben jelenlévők számától függetlenül határozatképes, erre a tagok figyelmét előzetesen fel kell hívni. A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően 5 napon belüli időpontra kell összehívni. A nem ugyanazon a napon megismételt közgyűlésre a tagok újra meghívót kapnak, mely szintén kell, hogy tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben jelenlévők számától függetlenül határozatképes, erre a tagok figyelmét előzetesen fel kell hívni a meghívóban.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, a tárgyalt ügyek összefoglalását, a hozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére és módjára (nyílt vagy titkos) vonatkozó adatokat.


4., A közgyűlés eltérő rendelkezés hiányában határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szavazati jogot személyesen, vagy képviselő útján lehet gyakorolni. Az egyesület valamennyi tagját megilleti a képviselet joga.


5., Az egyesület legfőbb szervének hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

k) a végelszámoló kijelölése.


6., A közgyűlés megkezdésekor a tagok döntenek a levezető elnök, jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyv hitelesítők, valamint a szavazatszámláló bizottság személyeinek megválasztásáról. A közgyűlés mindenen lényeges döntése jegyzőkönyvben kerül rögzítésre. Az elnök köteles a közgyűlés hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. A határozatok azok meghozatalakor kerülnek kihirdetésre, a titkár a határozatokat az érintettekkel írásban közli.


B. AZ ELNÖKSÉG


1., Az egyesület ügyvezetését a Közgyűlés által választott 7 főből álló elnökség látja el, megbízatásuk 5 évre szól. Az elnökség tagjai a közgyűlés által megválasztott elnök, alelnök, titkár, négy elnökségi tag. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

2., Az ügyvezetés (Elnökség) feladatkörébe tartozik

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az elnök által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) a tag felvételéről való döntés.


Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni.


3., Az elnökség minimum 4 (négy) tag jelenléte határozatképes. Az elnökség – a szükséghez képest – legalább évente háromszor tart ülést – melyet az elnök hív össze.

Az elnökségi ülések nyíltak. Az ülést legalább 15 nappal a kitűzött időpont előtt, a napirend közlésével kell összehívni.

Bármely az elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.


4., Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg, döntéseit, ha legalább négy tag jelen van, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent elnökségi tagok számát, a tárgyalt ügyek összefoglalását, a hozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére és módjára (nyílt vagy titkos) vonatkozó adatokat.


5., A vezető tisztségviselők visszahívására a közgyűlés jogosult. A visszahívás oka lehet, ha a tisztségviselő az Egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat, ha megszegi az Egyesület Alapszabályát, az Egyesületen belüli tevékenységre vonatkozó jogszabályt, belső szabályzatot, határozatot, ha jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítélik, vagy a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltják. A közgyűlés által hozott visszahívó határozat hatályon kívül helyezése iránt a tisztségviselő a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat.


6., Az egyesület képviseletére az elnök, elnökhelyettes, vagy a titkár jogosultak oly módon, hogy az egyesület elnöke az egyesület képviseletére önállóan jogosult, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti, ilyenkor képviseli is az egyesületet azzal, hogy az egyesület nevében írásbeli nyilatkozat megtételére az elnökhelyettes és a titkár együtt jogosult. Banki jogosultság tekintetében az elnök önállóan jogosult rendelkezni.


7., Az egyesület elnöke, alelnöke, titkára nem lehet,

a) aki nem tagja az egyesületnek;

b) aki a törvényben előírt feltételeknek nem felel meg (Vezető tisztségviselő az nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták, illetve az összeférhetetlenségi szabályok hatálya (Ptk. 3:22. § (4)-(6) bekezdése) alatt nem áll);

c) közeli hozzátartozók nem lehetnek az egyesületnek tisztségviselői egyidejűleg. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn egyfelől a pénz- és vagyonkezeléssel megbízott személy, másfelől közvetlen felettesük között;

d) egy tag csak egy tisztséget tölthet be az egyesületben.


8. A vezető tisztségviselők felelőssége, a tisztség megszűnése:

A tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelességeik megszegésével az egyesületnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelnek. Nem terheli felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott.

9. Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása:

- a megbízatás időtartamának lejártával;

- a tisztségviselő halálával, továbbá

- lemondásával; a közgyűlés által meghozott felmentéssel;

- a tagsági viszony megszűnésével;

- tisztségviselő visszahívásával

Megszűnik a tisztségviselő megbízatása, ha az összeférhetetlenséget vagy a kizáró okot a felmerüléstől számított 15 napon belül a tisztségviselő nem szünteti meg.


10. Az egyesület elnöke:

Az egyesület első számú vezetője, aki az elnökség és a közgyűlés tevékenységét, ügyvitelét a jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelően, személyesen irányítja.

Az elnök a jogszabályok és belső szabályzatok, rendelkezések keretei között, két elnökségi ülés között, az elnökség hatáskörébe tartozó bármely ügyben intézkedhet, kivéve a következőket:
- tagfelvétel;

- belső szabályzat jóváhagyása, módosítása;

- belépés gazdasági társaságba, s kilépés;

- egyesületi alkalmazottak kinevezése, felmentése, illetőleg a munkáltatói jogkör gyakorlása velük szemben.

Az elnök az irányítás és a folyamatos ügyvitel során tett fontosabb intézkedésekről az elnökségnek a rendes ülések alkalmával, s a közgyűlésnek az elnökségi beszámoló keretében ad számot. 11. Az egyesület titkára:

Tervezi és szervezi az egyesület gazdálkodását, gondoskodik a költségvetésnek megfelelő utalványozásról és az előírt nyilvántartások vezetéséről, adatszolgáltatások teljesítéséről. Irányítja az egyesület szervezeti életét, a tagság nyilvántartását, s az ügyviteli munkát.

D. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG


l. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel az egyesület tagjai közül ötéves időtartamra legfeljebb háromtagú - elnökből és két tagból álló - Felügyelő Bizottságot választ. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.


2. A Felügyelő Bizottság ellátja a tagoknak az egyesülettel kapcsolatos tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét és ennek érdekében az egyesület egész tevékenységére, működésére kiterjedően folyamatos ellenőrzést végez.


3. A Felügyelő Bizottság ellátja az egyesületen belüli jogsértésekkel, sérelmekkel kapcsolatos jogviták egyeztetését is.

A Felügyelő Bizottság kizárólag a közgyűlésnek van alárendelve, és annak tartozik évente egy alkalommal beszámolni. Üléseit szükség szerint, de legalább évenként tartja. Üléseit az elnök hívja össze. Az összehívás rövid úton, akár telefonon is történhet.


4. A Felügyelő Bizottság főbb feladatai:

- az egyesület szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat;

- az elnökség éves beszámolója alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére az egyesület gazdálkodásáról, e nélkül éves beszámoló tárgyában érvényes határozatot hozni nem lehet;

- véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről;

Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság elnöke vagy egyik tagja az elnökség ülésein tanácskozási joggal vehet részt.


5. Határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza. Két tag jelenléte esetén a Bizottság határozatképes, viszont ezen esetben szavazatait csak egyhangúan hozhatja meg. Saját működésére vonatkozó szabályokat a jogszabályi és alapszabályi keretek között maga határozza meg.

A Felügyelő Bizottság itt meghatározott jogkörében eljárva, illetőleg a képviseletében eljáró elnöke vagy tagjai jogosultak az egyesület bármely dokumentumába, nyilvántartásába, irataiba betekinteni A Felügyelő Bizottság vizsgálatai során jogosult az egyesület bármely tagját, tisztségviselőjét, vagy alkalmazottját meghallgatni, s tőle információt vagy jelentést kérni az egyesület tevékenységéről, működéséről.

Ezen jogosultságok megilletik a Felügyelő Bizottság által felkért külső szakértőt is általa folytatott vizsgálat során.

Mind a Felügyelő Bizottság tagjai, mind az általa felkért szakértő köteles vizsgálata során a tudomására jutott információkat megőrizni, s arról csak a Felügyelő Bizottságot, illetőleg a közgyűlést tájékoztathatják.


6.,  A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás, vagy súlyos vagyonvesztés) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.


A közgyűlést vagy az elnökséget a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés vagy az elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.



E. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK


1., A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b. bármilyen más előnyben részesül illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.


Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szervezet által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.


F. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG


Feladata a havonta megjelenő Nyugdíjas élet szerkesztésének segítése


G. SZABADIDŐT SZERVEZŐ OPERATÍV CSOPORT

A kirándulások, üdülések, tömeg és versenysport, és egyéb szabadidős programok (múzeum, képtárak látogatásának megszervezése, koordinálása)

H. SZERVEZETT ÉLETET FEJLESZTŐ, KOORDINÁLÓ OPERATÍV CSOPORT

Új szervezetek létrehozásának segítése, közvetítés az önkormányzatok és a nyugdíjasok szervezettségének összehangolása. Törekedni kell arra, hogy folyamatában minden járásban legalább 3-4 egyesület működjön.


  1. fejezet

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1., Az egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

Az egyesület a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

Az egyesület közgyűlésének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

Az egyesület vagyonát az általa végzett gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.


2., Az egyesület bevételei:

a) tagdíj

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.


3., Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.


4., Az egyesület bevételeit a 2. pont szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 3. pont szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

Az egyesület költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy az egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság az egyesülettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

Az adománygyűjtésre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 24-26- §-a az irányadó.

  1. fejezet

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1., Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. (Ptk. 3:83. §)

2., A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha (Ptk. 3:48. § (1) c-d pontjai, 3:84. §)

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a nyilvántartásból törli.

3., Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.

4., A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.


  1. fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

1., Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

2., Az egyesület felett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

Ezt az alapszabályt az egyesület 2015. június 6. napján fogadta el.

Nyíregyháza, 2015. június 6.

Román Demeterné, elnök s. k.